1949. március 1-jén a Magyar Dunántúli Villamossági Rt.-nél, a Magyar Brown Boveri Műveknél, a Magyar Siemens Műveknél és a Ganz és Társa Rt.-nél dolgozó szakemberekből alakult meg nagyfeszültségű távvezetékek tervezésére és kivitelezésére az MVM OVIT Zrt. jogelődje, a Távvezeték Építő Nemzeti Vállalat (TÁVÉP). Az Országos Villamostávvezeték Vállalat (OVIT) két évvel később, 1951. március 1-jén jött létre eredetileg azért, hogy üzemeltesse az ország 100 kilovoltos feszültségszintű, nagyfeszültségű villamosenergia-hálózati távvezetékeinek és alállomásainak jelentős részét. A TÁVÉP és az OVIT összevonása aztán több lépésben valósult meg.
Az ipar háború utáni talpra állítása és gyors ütemű fejlesztése igen sok feladatot rótt a hazai villamos energetikára. Az OVIT a régebben épült 60 és 100 kV-os távvezetékek feszültségszintjét 110, majd 1952-től kezdve 120 kV-ra emelte, és ezzel megkezdődött az országos hálózat egyesítésének több éves folyamata. Felgyorsult a nemzetközi hálózati kapcsolatok bővítése is. 1953-tól megkezdődött a 220 kV feszültségszintű távvezetékek építése.
A ’60-as évek hálózatfejlesztési koncepciója egy 400/120 kV feszültségszintű országos és nemzetközi kooperációs átviteli hálózat létrehozását tűzte ki célul. Az OVIT 1965-ben megkezdte az első 400 kV-os távvezeték és a gödi alállomás építését.
A 400 kV-os létesítések mellett a ’70-es években a vállalat egy olyan feladattal került szembe, ami abban az időben még az egész világon ritkaság volt: egy igen nagy átviteli képességű, 750 kV-os összeköttetés létrehozása Magyarország és a Szovjetunió (Ukrajna) között. Ez a környező országokkal közös beruházásban három év alatt valósult meg. A magyarországi létesítmények építését 1975 végén kezdte meg és 1978 végén fejezte be az OVIT. A vállalat kifejlesztette és betanította a nagyfeszültségű hálózat építésének és üzemeltetésének technikáját, biztosította a személyi feltételeit, beszerezte nagygépeit, megtervezte és legyártotta kisgépeit, nagy szerszámait, megépítette a 750 kV-os távvezetéket, elvégezte az alállomási villamos gépek és készülékek szerkezeti szerelését és közúti nehézszállítását. Ráadásul kifejlesztette a feszültség alatti munkavégzés (FAM) technológiáját, megtervezte és legyártotta eszközeit, az elektrosztatikus védőruházatot, a kisgépeket és nagy szerszámokat.
A 750 kV-os munka olyan mértékű és jellegű erőket hozott létre az OVIT-nál, amelyek kihasználására a hazai hálózat rövid- és középtávú fejlesztési tervei nem nyújtottak kellő biztosítékot. A vállalat mind több vállalkozási lehetőséget keresett és nyert el a hazai és külföldi energetikai piacon, és a ’80-as évek során folyamatosan végzett külföldi távvezeték-építési és -szerelési munkákat például Jordániában, az Egyesült Arab Emirátusokban és Görögországban.
A rendszerváltáskor – 1992 januárjától – a Magyar Villamos Művek Tröszt és tagvállalatai részvénytársaságokká alakultak át, ami vagyoni átrendeződéssel is járt. Az Állami Vagyonügynökség úgy döntött, hogy az addig állami tulajdonban és az OVIT kezelésében lévő 220, 400 és 750 kV-os alaphálózat és egyes 120 kV-os hálózati elemek az MVM-hez, a 120 kV-os főelosztóhálózat az áramszolgáltató vállalatokhoz kerüljön át. Ezzel a lépéssel az OVIT tevékenységének jellege is megváltozott, de Magyarország energiaiparának egyik legkiterjedtebb tevékenységi körű építő-, szerelő- és gyártótársaságaként működött tovább 2019. december 1-ig. Ekkor az MVM OVIT Zrt. távvezetéki és alállomási tevékenységét jogutódlás révén az újonnan megalapított MVM XPert Zrt. vette át.